Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Kulcsár Szabolcs

2000. május 27.

Máj. 23-án államvizsgáztak Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémia karmester szakos végzős növendékei: Lászlóffy Zsolt, Dániel Zsolt, Kulcsár Szabolcs és Barbu Ovidiu. Közülük ketten másoddiplomát szereztek. Lászlóffy Zsolt /1991 és 1996 között elvégezte a zeneszerzési szakot, majd 1996-ban beiratkozott a karmesteri szakra/. Kolozsváron a Magyar Operában már többször vezényelt, emellett a nagyváradi egyetem zenepedagógia szakán tanársegéd, ahol összhangzattant, hangszerelést és zeneelméletet tanít. Budapesten pedig zeneszerzésből doktorál. Dániel Zsolt szintén második egyetemként végezte a karmesteri szakot. Előzőleg 1995-ben végzett a Zeneakadémia ének szakán. /Bemutatjuk végzőseinket. Államvizsga a karmester szakon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2005. november 9.

Szilágyi Ferenc magánénekest köszöntötték 80. születésnapján. A Kolozsvári Magyar Operában eltöltött közel három évtizednyi munkásságát az ünnepeltről Víg Emese által rendezett-szerkesztett portréfilm mutatta be. A falusi környezetből származó fiatalember súlyos betegségéből – a tüdőbajból – kigyógyulva indult. Több mint huszonöt opera fő- és címszerepét énekelte el, felsőfokú zenei képzettség nélkül aratott nagy sikert. Az ünnepelt korát meghazudtoló hangi erőnléttel lepett meg mindenkit. A zenekart Kulcsár Szabolcs vezényelte. /Nagy-Hintós Diana: Be szép is volt a hősi múlt, /Be jó, hogy rá emlékezel…Szilágyi Ferenc magánénekest köszöntöttük 80. születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2006. február 1.

Minden évben februárban, halálának évfordulóján Kolozsváron a Magyar Opera társulata hangversennyel emlékezik Kriza Ágnes művésznőre, a kiváló zenepedagógusra, a néhai pályatársra. Az idei hangverseny február 2-án lesz. Az énekesek között lesz Veress Orsolya, Vígh Ibolya, Pataki Enikő, Marton Melinda, Kirkósa Júlia és Bancsov Károly. A karmesterek között lesz Hary Béla, Kulcsár Szabolcs és Incze G. Katalin. Hangversenymesterek: Barabás Sándor és Ferenczi Endre. /Turánitz J. Lajos: Kriza Ágnes emlékhangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2006. május 6.

Franz Schubertet dalszerzőként, valamint szimfonikus és kamarazene-szerzeményei révén ismerik. Schubert operakomponistaként is tevékenykedett, de ezek az alkotásai nem bizonyították életképességüket: ezeket ritkán vagy egyáltalán nem játszották. Szabó Emese rendező bátorságára volt szükség ahhoz, hogy egy sosem látott/hallott Schubert-opera, az Asszonyháború rendezésére adja a fejét. Kulcsár Szabolcs vezénylése a schuberti dallamvilág tökéletes megértéséről tanúskodott. A darab mondanivalójához találó díszleteket és jelmezeket Dobre-Kóthay Judit alkotta meg. /Asszonyháború – opera a semmiből. Schubert-opera országos bemutatója a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2006. július 12.

Immár ötödik éve rendezi meg Miskolc városa a Bartók Béla nevével fémjelzett Nyári Nemzetközi Operafesztivált. Fellépett kolozsvári Magyar Opera is Kodály Zoltán Székely fonójával. A karigazgató Kulcsár Szabolcs, díszlet-jelmeztervező Witlinger Margit, koreográfus Juhász Anikó volt, karmester Hary Béla, a rendezés Demény Attila munkája. Az előadást a társulat megismételte Sátoraljaújhelyen. /Laskay Adrienne: „Bartók + Verismo 2006” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. szeptember 9.

Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az elmúlt évadról számolt be. Három bemutatót tartottak: Az álruhás kertészlány című operát Katona Zs. József rendezésében és az innen elszármazott Gábor Ferenc karmester vezényletével, a Kálmán-operettet, a Csárdáskirálynőt, Selmeczi György rendezésében és Incze G. Katalin vezényletével, majd a Schubert-kamaraopera bemutatója következett, a karmester Kulcsár Szabolcs volt. Két operát turnéváltozatban játszottak. Felléptek Brassóban, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Május végén a Székelyföldön turnéztak, ahol a társulat nagy sikert aratott. Örömmel tettek eleget a Miskolci Operafesztivál szervezői meghívásának. A tél folyamán három rövidebb svájci vendégszereplésre is adódott lehetőség. Augusztusban tíznapos magyarországi fellépéssorozatuk volt. Az új évad első operabemutatója Verdi Falstaff című operája, a tervek szerint október 12-én. Ekkor ünnepelik meg azt, hogy a társulat örökös tagja, Hary Béla karmester ötvenedik évadját kezdte meg. Már elkezdődött Ionel Pantea rendezésében Mozart A varázsfuvola című operának a felújítása, és nem feledkeznek meg a magyarországi 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepi gálaestről sem. Idén nem hirdetnek meg bérletes előadásokat. Az eladott bérletek száma annyira lecsökkent, hogy már a bérletek kinyomtatása is feleslegessé vált. /Nagy-Hintós Diana: Új évad: tervek, remények és lehetőségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2007. november 3.

Szeptember 30-a és október 8-a között zajlott Budapesten az Operettszínházban a Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny, amelyen 11 ország 26 dirigense vett részt. A rangos nemzetközi zsűri III. díjjal jutalmazta Kulcsár Szabolcsot, a Kolozsvári Magyar Opera karigazgatóját/karmesterét. /Fekete Adél: Új ajtó tárult ki előttem. Beszélgetés Kulcsár Szabolcs karmesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2008. február 23.

A Mágnás Miska, Szirmai Albert operettje a műfajt kedvelő kolozsvári közönség körében az egyik legnépszerűbb darab. 1965-ös kolozsvári bemutatója óta (rendező: Taub János) több száz előadást ért meg. Az eltelt évtizedek folyamán az operettet 1996 októberében Gy. Tatár Éva újította fel. A február 24-i előadáson új arcokkal találkozhat a közönség. Rolla szerepében Pataki Enikő lép fel, akinek ez az első primadonna szerepe. Partnere Maneszes Márton, akinek ez az első főszerepe is. Az előadás karmestere a művet ugyancsak első alkalommal vezénylő Kulcsár Szabolcs. /Turánitz J. Lajos: Mágnás Miska debütökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2008. március 15.

A Duna TV a Kolozsvári Magyar Operával és a Román Televízióval koprodukcióban reprezentatív sorozatban mutatja be napjaink legjelentősebb zeneszerzőit. Az egyes portréfilmek középpontjában egy-egy szerző jelentős alkotása teljes egészében elhangzik, ezeket a Magyar Opera a szerző jelenlétében nyilvános hangversenyen is bemutatja. Az első hangverseny március 20-án lesz, ezen Csíky Boldizsár Gulág című kompozícióját, Csemiczky Miklós Vonósszonátáját és Orbán György Második szerenádját hallhatja a közönség. A hangverseny karmestere és műsorvezetője Selmeczi György. A Magyar Opera szimfonikus zenekara mellett közreműködik a Kulcsár Szabolcs vezette férfikar is. /Kortársaink köszöntése I. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2008. szeptember 2.

A kolozsvári Magyar Opera új évadáról Simon Gábor igazgató elmondta: a november 2. – december 22-e között sorra kerülő Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt az intézmény egyelőre nem tudott igazán terveket szőni az évad első felére, ezt az időszakot átengedték a fesztivált szervező Állami Magyar Színháznak. Ennek fejében azonban nem kaptak semmiféle segítséget sem a színház vezetőségétől, sem a Művelődési Minisztériumtól annak megoldására, hogyan is pótolják a kieső periódust. Valószínűleg kiszállásokat fognak szervezni, azonban ez is pénzbe kerül. A Keringő Szerelmeseinek „Johann Strauss” Román Társasága szeptember 7–13-a között rendezi meg Kolozsváron a VII. Johann Strauss Nemzetközi Fesztivált, amelynek nyitó hangversenye a Magyar Opera épületében lesz. A fesztivál keretében az opera társulata bemutatja Verdi Traviata című operáját. Októberre tervezték az évad első bemutatóját: Henry Purcell Didó és Aeneas, valamint Jean-Philippe Rameau Pygmalion című művét Szabó Emese rendezésében láthatja a közönség, karmester: Kulcsár Szabolcs. A reneszánsz év jegyében Ciro Pinsutti: Mattia Corvino című művét Demény Attila állítja színpadra, karmester: Rózsa Ferenc. /Köllő Katalin: Felemás évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2008. december 17.

Operagálával ünnepelték a kolozsvári Magyar Opera fennállásának 60. évfordulóját. A december 15-én tartott születésnapi operagálán bebizonyosodott, hogy még mindig van igény erre a műfajra. Az előadáson betétek hangzottak el olyan közkedvelt magyar klasszikusokból is, mint a Mágnás Miska és a Csárdáskirálynő. Vezényelt: Kulcsár Szabolcs. /Hideg Bernadette: Virágkorát éli az opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2008. december 20.

A kolozsvári Magyar Opera önálló létezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett operagálát, telt házzal. A nézőket Simon Gábor, az operaház igazgatója köszöntötte. A gálaest első felét élőben közvetítette a Kolozsvári Rádió. Három felvonás, három karmester: Hary Béla, Horváth József és Kulcsár Szabolcs dirigált operettekből részleteket. Marton Melinda is fellépett, végül közös dalolás zárta az operagálát, mindenki fennhangon énekelte, hogy „Szép város Kolozsvár”. /Csákány Csilla: Hatvanadik évfordulóját ünnepelte a Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2010. március 31.

Erkel és a költészet napja
A Költészet Napja, illetve Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából április 10-én gálaműsort szerveznek a nagyváradi Filharmóniában.
Az április 10-én, szombaton este hét órától kezdődő gálaműsoron közreműködik a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara és énekkara. Vezényel Kulcsár Szabolcs, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere. Az est énekes szólistái Vigh Ibolya (szoprán) és Pataki Adorján (tenor), a Kolozsvári Magyar Opera művészei lesznek. A gálán fellép majd Tolcsvay László budapesti előadóművész is, aki két alkalommal a szimfonikus zenekarral közösen, egy alkalommal pedig szólóban lép fel a Filharmónia színpadán. A verseket a Nagyváradi Szigligeti Színtársulat színészei – Csiky Ibolya, Dobos Imre, Dimény Levente, Fábián Enikő, Firtos Edit, Kovács Enikő, Tóth Tünde adják majd elő.
A gálaműsort ismertető tegnapi sajtótájékoztatón Tódor Albert a Filharmónia igazgatója és Dimény Levente a színtársulat vezetője elárulták, hogy egy magyarországi produkciós iroda kereste meg őket azzal, hogy szeretnének a Költészet Napja alkalmából egy gálaműsort szervezni Romániában, azért itt, mert Magyarországon április 11-én választások lesznek, és a produkciós iroda nem szeretné azt, ha a rendezvénye bármiféle politikai felhangot kapna. Nagyvárad és Kolozsvár volt a két lehetséges helyszín, végül Nagyvárad mellett döntöttek. Ez az esemény a vers ünnepe, mely Erkel Ferenc születésének bicentenáriumáról is meg kíván emlékezni, ezért a gála zenei részét Erkel kompozíciók fogják alkotni. És mivel Márai Sándor születésének is most van a százéves évfordulója, ezért Márai versek is felhangzanak majd az Ady, Arany János, Pilinszky, Radnóti, stb. versek mellett. A közel két órás gálára ingyenes belépőket lehet igényelni a Filharmónia és a színház jegypénztárában.
Pap István. Forrás: erdon.ro

2011. április 27.

Zenével, húsvéti tojással, koccintással ünnepelték az alkotmányt
Talán a legtartalmasabb gálamûsorral épp Kolozsvár tisztelgett Magyarország új alaptörvénye elõtt: az egyetlen határon túli város, amely bekapcsolódott a húsvéthétfõ esti, tíz helységet élõ körkapcsolással összekötõ ünnepi programba. Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Gyõr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely mellett a kolozsvári magyar opera is várta mindazokat, akik a húsvéti ünnepet közös zenehallgatással kívánták lezárni, s egyszersmind részesei lenni a magyarországi eseményeknek is. Mindezt a Duna televízió biztosította, amelynek munkatársai az összes helyszínrõl bejelentkeztek.
A kolozsváriakkal együtt ünnepelt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, valamint Szilágyi Mátyás fõkonzul és további közéleti és egyházi személyiségek. Ezzel együtt az opera nagyterme laza félházat mutatott, mintha a közönség is kicsit értetlenül állt volna a húsvéthétfõi koncertlátogatás lehetõsége elõtt. Felemelõ pillanatnak számított azonban a Himnusz, amelynek hangjai egyszerre tíz városban csendültek fel, majd a közönség felvételrõl meghallgathatta Schmitt Pál magyar köztársasági elnök ünnepi beszédét, amelyet délben, az új, magyar, korszerû, nemzeti és európai alaptörvény aláírását követõen mondott el. A politikus kiemelte: ezen a napon nem csak a hitbéli tanítás, a húsvét évszázados hagyományát ünnepeljük, hanem a közös munka fölött érzett büszkeséget is, hogy több mint 20 évvel a rendszerváltás után megszületett az új alkotmány, amely Magyarország feltámadásának alapja és záloga. A köztársasági elnök a nemzeti összetartozás okmányának is nevezte az új alaptörvényt, amelynek ünneplése is ezt a jellegét emeli ki, tíz magyarországi város és Kolozsvár részvételével, hiszen a magyar kultúrát a vele együtt élõ nemzeti közösségek értékei is erõsítették. - Bízunk a fiatalok elhivatottságában, abban, hogy a gyermekeink ismét naggyá teszik Magyarországot! - jelentette ki az elnök, szabadságot, békét és egyetértést kívánva az ünneplõ magyarságnak és az együtt élõ nemzetiségeknek.
A köszöntõ szavak után felcsendült Kodály Psalmus Hungaricusa, az opera kórusának és zenekarának elõadásában, Bardon Antal szólista közremûködésével és Selmeczi György vezényletével. A tíz városban egyszerre elõadott zsoltárt követõ szünet után mindenhol egyéni mûsorral folytatódott a program. Kolozsváron mezõségi és kalotaszegi népzene, valamint reneszánsz muzsika is csendült, elõbbi a Tarisznyás Együttes, utóbbi a Flauto Dolce elõadásában. Elhangzott továbbá Farkas Ferenc Kárpáti rapszódiája és Liszt Ferenc Csárdás obstinéja, szintén Selmeczi György vezényletével, majd Kulcsár Szabolcs vette át a karmesteri pálcát. Elsõként Erkel Ferenc operarészletek hangzottak el (Hunyadi László, Brankovics György, Bánk bán) Vígh Ibolya, Sándor Árpád és Fülöp Márton elõadásában, majd Bartók Béla román népi táncait követõen Kodály Zoltán Székely fonójának fináléja zárta az ünnepi mûsort, Szilágyi János, Molnár Mária, Covacinschi Yolanda, Sándor Árpád és Fülöp Márton közremûködésével.
A közönség a függöny legördülése után sem oszlott el, hiszen a belépõjegyül kosarakba gyûjtött húsvéti hímes tojásokat bõséges fogadás keretében szolgálták fel az opera emeleti elõcsarnokában, ahol mûvészek, zenészek és a jelenlévõk közösen ünnepelhették a húsvétzárást és az új magyar alkotmány születését.
S. B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 26.

�?vadzáró gálaest
Kolozsvári Magyar Opera 2010-2011 évadjának �?vadzáró gálaestje sok tekintetbõl példaadó. Az újonnan kinevezett igazgató, Szép Gyula a médiának nyilatkozva, elmondta, ez volt az elsõ olyan évad, melyet már elõtte egy évvel, megterveztek és a terveket a lehetõségek szerint (betegségek, indiszpozíció ellenére) betartották. Visszatekintve az elmúlt évadra, a Kolozsvári Magyar Opera bizonyítottan jó évadot zárt. Köszönhetõen annak a gárdának, amely az elmúlt húsz év tudatos építkezése következtében kiépült.
Ma már nemcsak az intézményen múlik a mûvészi teljesítmény megcsillantása. Ha az intézmény megkapja azokat a lehetõségeket, melyeket a világ valamennyi operaháza jobb helyeken megkap, akkor a teljesítményük felnõhet arra a színvonalra, mely méltán Kolozsvár hírnevének további növekedését eredményezheti.
Az intézmény múltja becsülni való. Ezzel a múlttal sáfárkodni érdem. Ezt érezte meg az intézmény vezetõsége, amikor lehetõvé tette, hogy ennek az évadnak a záró elõadása Vissi d'arte- a mûvészetért éltem címmel megvalósuljon. De ehhez sok mindennek össze kellett jönnie, amivel egyébként az operaház rendelkezett, rendelkezik.
Szükség volt egy olyan személyiségre, aki munkásságával bizonyította, mindazok a belsõ adottságok léteznek, és ennek következtében az intézményt, megfelelõ formában, bárhova ahova meghívják, kellõ módon helyt áll. Ez a mûvész Kirkósa Júlia volt.
Akirõl a hajdani korrepetitor Debreceni �?va (ma Tel-Avivban él) a következõket nyilatkozta:A lélegzetem is elállt, amikor egy próbán, meghallottam Kirkósa Júlia gyönyörû drámai szoprán hangját, melyet egy csomó szabadon szárnyaló felhang díszített. �?vek során ez a hang nemzetközi rangúvá fejlõdött, megállta volna helyét bármely nagyvilági színpadon. Rendkívüli szorgalom, a szereptanulásban a legmélyebbre történõ behatolás- úgy zeneileg, mint pszichológiailag- ezek jellemezték munkáját.
Az elmondottakból kiderül, a tehetségen kívül nagyon komoly munka is szükséges ahhoz, hogy a benned levõ értékek felszínre jöjjenek, és a szerencse is. A szerencsérõl talán annyit, Kirkósa Júlia nagyhírû komoly anyagiakkal rendelkezõ örmény családból származik. Ami abban az idõben (1960-1980-as években) nem volt erény. Szerintem ennek is köszönhetõ, pályája nem volt mentes a zökkenõktõl sem, de az a kivételes igyekezet, mely nélkül valódi mûvész nincs, minden alkalommal a színpadon, de az életben is, segítségére sietett. Ennek volt köszönhetõ, minden helyzetben meg tudta találni azt az utat, mely számára a helyzet megoldásában a legjobb volt.
A 1989-es események után kialakult helyzet nagy hozama volt az, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Opera felfedezte Kürthy András Budapesten élõ rendezõt, aki igényességérõl is híres volt. Kolozsváron több darabot állított színpadra, melyeknek szoprán szólamát Kirkósa Júlia szólaltatta meg.
Errõl maga Kürthy András a következõkben így emlékezik meg: Az engem hosszú idõre Kolozsvárhoz kötõ találkozások között az egyik legmegragadóbb volt egy a hangjával, megjelenésével, szuggesztív színpadi személyiségével kitûnõ szoprán. Noha egy operett elõadásban találkoztam vele, rögtön nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem mindennapi talentumok birtokosa par excellence operai hõsnõ, született Verdi-heroina, akivel feltétlenül szeretnék együtt dolgozni.
A gondolatokat tett követte, és az események a Kolozsvári Magyar Opera aranykönyvében az utókor számára, rögzítõdtek.
Ezek után érthetõ az, hogy a 2010-2011 évadjának �?vadzáró gálaestjének megrendezésére Kürthy Adrást kérték fel. Kevés magyar operarendezõrõl-, menedzserrõl lehet elmondani, Kínától-Amerikáig minden jobb helyen megfordult. Akinek hatalmas tapasztalat áll ma a háta mögött. Egyike azoknak, aki nem engedheti meg magának az igénytelenséget. Ez alkalommal is a Kolozsvári Magyar Opera lehetõ legjavával dolgozott, bevonva olyanokat is, akik szívesen kollaborálnak az intézménnyel.
Így állt össze ez a zeneileg is jól átgondolt elõadás, melynek karmesterei: Petre Sbârcea, Horváth József, Jankó Zsolt, Kulcsár Szabolcs. A nevek önmagukért beszélnek. Díszlettervezõ: Venczel Attila. Karigazgató Kulcsár Szabolcs.
Kirkósa Júlián kívül az elõadók névsor szerinti felsorolása: Ádám János, Balla Sándor, Bardon Tony, Marius Budoiu, Covacinschi Yolanda, Egyed Apollónia, Florin Estefan, Fülöp Márton, Carmen Gurban, Hary Judit, Hercz Péter, Kele Brigitta, Kerekes Mária, Mányoki László, Mányoki Mária, Molnár Mária, Pataki Adorján, Rigmányi István, Sándor Árpád, Szeibert István, Székely Zsejke, Szilágyi János, Veress Orsolya és Vigh Ibolya.
Közremûködött az operaház ének-, zene- és balettkara.
A mûsorvezetõi teendõket Salat Lehel látta el, aki valamikor állandó meghívottja volt az operaháznak.
Hangversenymesterek: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Korrepetitor: Nagy Ibolya. Koreográfus Adrian Mureºan. �?gyelõ: Gálffy Erzsébet. Rendezõ munkatársa: Gombár Annamária.
Kürthy András, de Szép Gyula is pontosan tudja, a produkciót, el kell adni. Ehhez föltétlenül szükséges a csomagolási technika minél magasabb szintû alkalmazása. Ennek volt köszönhetõ a mûsor összeállításának minõsége. Amit biztosítottak az örök ifjú Johann Strauss, Amilcare Ponchielli, U. Giordano, F. Cilea, valamint a legnagyobbak közé tartozó Giacomo Puccini és Giuseppe Verdi halhatatlan áriái.
A zenét fûszerezte a balettkar maximális teljesítménye, amit a vetített képes háttér jól meg választott képsora kellõ képen fokozott. A hang és mozgás látvány keverése mesteri volt az est folyamán.
A förgeteges siker bizonyítja, a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó úton halad, mert közönségét meg tudta tartani, sõt a sok fiatal a nézõtéren azt is jelzi, a jövõ biztató.
De ehhez mindazok kellenek, melyek egy ilyen intézményt képesek anyagilag is életben tartani.
Az alapanyag megvan, de ezzel az anyaggal csínján kell bánni, mert érzékeny, és ha nincs kellõ képen óvva- támogatva, akkor könnyen sérülékeny.
A Gálaest bizonyította, a közönség, ha megkapja azt, amit elvár egy ilyen intézménytõl, akkor nagyon példásan hálás tud lenni.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

2011. szeptember 21.

Évadnyitó
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera (KMO) kinevezett igazgatója a 2011- 2012-es évaddal kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: minden idők egyik legsikeresebb évadját zárták a tavaly, ami a premierek sokaságát, külföldi megjelenések színességének sokaságát jelenti.
Ami a múlt évadot illeti, Venczel Péter által komponált Ali Baba és a negyven rabló- előadása 8 teltházat ért meg, ami a mai körülmények között nem lebecsülendő. Az évad végén bemutatták Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia, Ruggero Leoncavallo: Bajazzók, majd a Giacomo Puccini Gianni Schicchi, Vajda János Mario és a varázsló opera-alkotásokat. Mindenik bemutató méltó volt a KMO hagyományaihoz.
A következő 2011-2012-es évad sem adja alább elképzeléseit.
Évadnyitó előadás Kálmán Imre Csárdáskirálynő operett, három felvonásban. Sok új szereplővel, akik bizonyíthatják, Kolozsvárnak megvan a tiszteletet érdemlő operett hagyománya. Vezényel Incze G. Katalin, Kulcsár Szabolcs. Rendező Selmeczi György. Az előadás időpontja 2011. szeptember 22, 18.30 óra.
Bemutatók a 2011-2012-es évadra a következők: Szentek és démonok. Színpadi fantázia Liszt Ferenc életéről és műveiről. A szöveget Egyed Emese gondozza. Rendező Selmeczi György.
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő. Rendező Szabó Emese.
Szilveszteri előadás, rendező Gombár Annamária.
Gaeteano Donizetti: Szerelmi bájital. Rendező Kürthy András.
Tavaszi áldozat, balettelőadás, rendező Jakab Melinda.
Sok előadáson kettős szereposztással találkozhatunk, ami azt is jelenti, a kolozsvári operát és operettet kedvelő közönség még színesebb előadásban láthatja, akár többször is, az előadásokat. Lehetőséget adva azoknak a fiataloknak, akik tagadhatatlanul megérdemlik, hogy egy jól átgondolt vezetéssel, tehetségük a nagyközönség elé kerüljön.
Az évad egyik kivételesen érdekes eseménye, hosszú évtizedek kihagyása után, a KMO meghívást kapott Óromániai vendégszereplésre. A Krajovai (Craiova) Operafesztiválon vesznek részt.
A társulat Szép Gyula tudomása szerint a Kárpátokon túl 1871-ben szerepelt Bukarestben. Az elmúlt években többször provokálták a bukaresti Operaházat, sajnos sikertelenül. Most úgy néz ki, szerintem Krajova jobb hallással, rendelkezik, amiben benne lehet a visszahívás lehetősége is. Nem beszélve a szólista felkérésekről.
Október 6. -17. között zajlik a Nemzetközi Liszt Ferenc Fesztivál, melynek eseményeiről egy későbbi sajtótájékoztatón Horváth István karmester a médiát bővebben fogja felvilágosítani.
Az idén körülbelül harminc művet fognak játszani, köztük olyanokat is, melyeket eddig kevésszer játszottak.
A Marosvásárhelyi Színház felkérte a Kolozsvári Magyar Operát, hogy vegyenek részt az ők bérletrendszerükben. Ez most van kialakulóban. Egyelőre most csak egy előadást ígértek, de ha a visszajelzések megfelelőek, akkor a kört bővíteni lehet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro

2012. szeptember 13.

Ősbemutatóval indul az opera 2012/2013-as évada
Erdélyi ősbemutatóval startol a Kolozsvári Magyar Opera 2012/2013-as évada szeptember 15-én: a Szomor György–Pejtsik Péter–Miklós Tibor szerzőhármas darabját, a Báthory Erzsébet című musical-operát (rendező: Bagó Bertalan, koreográfus: Novák Péter, vezényel: Kulcsár Szabolcs) szombaton este 7 órától tekintheti meg a közönség a sétatéri színpadon. Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából ünnepségsorozat zajlik december 15-e és 18-a között, amelynek keretében bemutatják Kodály egyfelvonásosát, a Székely fonót, Demény Attila rendezésében. Ezekről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Szép Gyula operaigazgató, utalva ugyanakkor arra is, hogy az évad második felében magyarországi meghívásoknak kell eleget tenniük, emiatt egyelőre képlékenyen terveznek.
– Több magyarországi intézmény jelezte, hogy vendégül látna bennünket a 2013-as esztendőben: az eddigi egyeztetések értelmében, úgy tűnik, jelen leszünk a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, emellett Giuseppe Verdi Attila című háromfelvonásos operáját a budapesti Művészetek Palotájában, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjét pedig az Operettszínházban láthatja majd a közönség – magyarázta Szép Gyula. Mint mondta, idén ősszel két jelentős kiszállás várható: az opera zenekara önálló szimfonikus hangversenyt ad a Művészetek Palotájában, az Örkény Színházban pedig Örkény-emlékestet tartanak, Demény Attila rendezésében.
Gioacchino Rossini kétfelvonásos operáját, az Ory grófját tűzi műsorra az intézmény az évad második felében, és a tervek szerint egy gyerekdarabot is bemutatnak, ezzel kapcsolatban a magyarországi Novák Péter rendező-koreográfussal tárgyalnak. Egyelőre még távlati cél ugyan, de úgy tűnik, a Verdi-év keretében a Művészetek Palotájában jövő ősszel zajló rendezvénysorozaton is jelen lesz a magyar opera társulata, ott a tervek szerint Verdi- és Schiller-műveket, valamint egy új Orbán György-darabot mutatnak be.
A tavalyi évad sikereiről szólva Szép Gyula a 2011 októberében megtartott Nemzetközi Liszt Fesztivált, a Cirkuszhercegnő, a BÚÉK 2012 és a Szerelmi bájital című bemutatókat emelte ki, valamint a társulatnak a Nemzeti Operák Fesztiválján való részvételét is, amelyen nagy sikerrel mutatkozott be a Kolozsvári Magyar Opera. Hozzáfűzte: nagyszerű fogadtatás övezte a Margitszigeten a budapesti Szabad Tér Színház és a magyar opera együttműködésében létrejött Báthory Erzsébet című musical-operát, ugyanakkor a Kolozsvári Magyar Napokon is eredményesnek bizonyult a filharmóniával közösen adott koncertjük. Az igazgató kitért arra is, hogy a nyár folyamán három kortárs opera (Orbán György: Pikkó herceg, Selmeczi György: A szirén, Vajda János: Leonce és Léna) hangfelvételét sikerült elkészíteniük.
F. ZS.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. április 2.

Életre keltek a könyvek Kolozsváron (GALÉRIA)
Ingyen elvihető könyvek, barátságos hangulat és „fellapozható” politikusok, újságírók, művészek és szakemberek színesítik Kolozsvár első magyar nyelvű élő könyvtárát a La Cizmărie kávézóban. A családias hangulatban zajló esemény, a Perspi20 - KönyvTuri kuriózumnak számít, hiszen eddig még Kolozsváron nem volt rá példa, hogy magyar nyelven "olvassunk" élő könyveket, ráadásul kiadványokat is lehet csereberélni.
Az első egy órában több mint száz könyv cserélt tulajdonost, és félóránként tűnnek fel újabb alkotások, amelyeket jellegzetesen három csoportba lehet osztani: szakkönyvek, történelmi írások és ponyvaregények. Az sem ritka, hogy egy-egy könyv belső oldalán személyes gondolatok kerülnek elő, esetleg bátorító szavak egy irodalom-tanárnőtől. A cserebere nagyon jól működik, ám a résztvevők többsége gátlásosnak bizonyult, nem mindenki mer szóba elegyedni az élő könyvekkel.
Este hét óráig őket lehet, illetve lehetett lapozgatni: Vallasek Júlia, Kulcsár Szabolcs, Kovács Péter, Várady Csongor, Dimény Áron, Balázsi-Pál Előd, Borzási Sarolta, Szabó-Gy. Zsombor, Bagaméri Noémi, Borzási Judit, Hankó Renáta, Mák Arany, Váta Lóránd, Rés Konrád, Gödri Csilla, André Ferenc, Halmen Balázs, Imecs-Magdó Levende, Jakab-Benke Nándor, Könczey Elemér, Bethleni András, Banga Szilárd, Krippán Kinga, Lukácsi Előd, Makkai Júlia, Szép Gy. Bálint, Zörgő Noémi, Geréd Imre, Horváth Anna és Vetési Nándor.
A rendezvény főszervezője, Mák Arany elmondta, hogy a meghívottakat egy előzetes kutatás alapján válogatták ki. Felmérést végeztek arról, hogy kik azok a személyiségek, akik a kolozsvári egyetemisták körében példaképnek, népszerűnek számítanak, és az eredmény alapján állították össze a meghívottak listáját. Azt is elárulta, hogy jövőre is terveznek élő könyvtárat, amelynek nem celebek lesznek a meghívottjai. Az eseményt a Perspektíva szervezte.
maszol.ro

2015. április 14.

Operagálára hívják az érdeklődöket
Az opera- és operettirodalom leghíresebb áriából összeállított koncerttel várja a nagyérdeműt a Kolozsvári Magyar Opera április 16-án, csütörtökön este 7 órától.
A gálaesten többek között Mozart, Kodály, Erkel, Leoncavallo, Lehár és Kálmán áriái csendülnek fel a világhírű Kele Brigitta, illetve az opera kiváló művészei Sándor Árpád, Szilágyi János, Pataki Adorján, Egyed Apollónia, Veress Orsolya, Balázs Barbara, Vigh Ibolya, Hary Judit, Szabó Levente, Ádám János és Madarász Lóránt előadásában.
Az énekeseket az intézmény zenekara kíséri Kulcsár Szabolcs és Selmeczi György vezényletével. ,,Eddigi munkánk során mindig megkülönböztetett figyelemmel fordultunk a kolozsvári közönség felé, amelytől gyakorta kaptuk azt a visszajelzést, hogy kedvenc műsorszámaikat szívesen, újra és újra meghallgatnák. Ez a tapasztalat szinte kínálta Selmeczi György és számomra a repertoár összeállítását” – nyilatkozta Kulcsár Szabolcs, karmester.
A gála a Kolozsvári Magyar Opera és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának együttműködésével jött létre.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. május 12.

Háry János az operában – sírva kacagni önmagunkon
A megújulás jegyében mutatja be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát május 14-én, csütörtökön este fél 7 órától a Kolozsvári Magyar Opera.
Az előadást Szabó Emese rendezi, aki a tegnapi sajtótájékoztatón megjegyezte: Háry János a jelenkor emberét szimbolizálja, magában hordozza azt a fajta fantáziavilágot, amely nélkül szegény, kopár és szürke lenne a valóság. – Ezt a művet csak úgy lehet színpadra vinni, s a történetet elmesélni, ha közben aktualizáljuk; fontos, hogy a ma embere milyennek érzi a valóságot, hogy milyenek az álmai, a vágyai, az illúziói, a képzelete – hangsúlyozta a rendező. A daljátékban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara, vezényel: Kulcsár Szabolcs; a díszleteket a németországi Ralph Zeger, a jelmezeket pedig Szabó Emese tervezte, koreográfus: Jakab Melinda.
„1948. december 11-én este, a Magyar Népi Szövetség IV. országos kongresszusának záróakkordjaként, a Kolozsvári Magyar Színházban, Rónai Antal karmester beintésére felcsendült Kodály Zoltán halhatatlan daljátékának nyitánya, ami egyben az Állami Magyar Népopera megszületését is jelentette. (…) A Háry János színpadra állítását dr. Gróf László végezte, Török Sándor volt a segédrendező. A díszleteket Szakács György, a jelmezeket Szopos Klára tervei szerint készítették.” – olvasható a László Ferenc szerkesztésében megjelent Utunk Kodályhoz című kötetben (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.). Erre a momentumra, a Háry János-bemutatóval egybekötött operamegnyitóra hivatkozott a sajtótájékoztatón Kosztin Áron aligazgató, majd a darab sorsának kolozsvári alakulását vázolta: 1982-ben a cenzúra úgyszólván „lebutította” az előadást, majd legközelebb 1992. december 11-én, Demény Attila rendezésében mutatták be.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-28